Trial of the Century - 5. rész

Az alábbi történet szinte teljesen fantáziám gyermeke, bár nyomokban tartalmaz valós elemeket. Figyelmeztetném a kedves Olvasót, hogy sokkolóan hathat, ezért csak saját felelősségére olvassa mindenki. Amennyiben kommentálásra érdemesnek tartják, szívesen veszek minden észrevételt.

Első rész

2.
A csinos, fiatal nő nem tudott aludni, pedig kimerült volt. És holnap is nehéz nap lesz. Sejtette, hogy az ügyész megpróbál majd keresztbe tenni. Úgy döntött, iszik egy teát. Lassan sétált át a lakáson. Ujjait végighúzta a tükrön, majd a polcon lévő gyertyákon és vázákon. Vastagon ült rajtuk a por. Még takarítani sem volt semmi ideje. Fizethetett volna bejárónőt, de egy pár hónapig bérelt lakásba minek? A fehér németjuhász felemelte a fejét. Mindig rendkívül éberen aludt, készen arra, hogy úrnője mellett teremjen.
Nyugalom, Vision, nincs semmi baj.
Meggyújtott néhány gyertyát és egy füstölőt. A tompa, táncoló fénynél a tükörképét nézte. Vállig érő, sima, gesztenyebarna haja és világosbarna, szinte borostyánszínű szemei. Enyhén vágott szemhéja egzotikus külsőt kölcsönzött neki. Finoman ívelt szája megremegett és szép szemeibe könnyek gyűltek, ahogy visszagondolt az elmúlt napra.

Mikor szóltak, hogy azonnal be kell menniük. Társa szólt az ügyfelüknek. Ő képtelen lett volna rá. Ahogy a társa szól neki:
- Ha dohányoznék, most tíz doboz sem lenne elég. - Ezzel még húznia kell holnap. Sikerült tíz
perc alatt beérniük a bíróságra, bár kemény sprint volt.
- Igen, bíró úr, az ügyfelem ezekben a percekben indul. Természetesen, be fog érni. És ide jön, nincs semmiféle szökési szándéka. Úgy beszéltük meg, hogy folyamatos telefonkapcsolatban leszünk. Várakozhatnánk kint?

Nem sokkal később megcsörrent a telefon. Susan szinte nem is hallotta, hogy mit mond mellette Mez. A Mez. Mosoly villant át az arcán, mikor visszagondolt, hogy nem hallgatott a Tomra.
- És senki, de senki, még a szüleim sem hívnak Tomnak – legalábbis úgy 20éves korom óta. Mez. Rendben?

És most már Mezinátor. Óráknak tűntek a percek, mire a konvoj odaért. Elmerült a gondolataiban.

Egyszer csak felpillantott: az elsötétített kocsik szinte ott voltak előtte. A társa rászólt:
- Az Istenért, ne ijeszd meg jobban, próbálj nem olyan képet vágni, mintha temetésen lennél!
Light up your face with gladness/ Hide every trace of sadness Odasiettek a kocsihoz, ahonnét a védencük épp akkor szállt ki. Bainnek nem kéne itt lennie? És most is, a rajongók az elsők. Szörnyen néz ki, csak érjünk be valahogy, ne kelljen a vakufényben állnia. That's the time you must keep on trying Mennyi fotós és újságíró. Keselyűk, akik a nagyvad bukását várják. Milyen keményen állja a sarat. Vajon ennyire kiszállt a testéből, vagy ilyen szilárd hite van? És ha ez utóbbi, akkor Istenben vagy az ügyvédeiben? Smile, even though it's breaking/ When there are clouds in the sky Végre bent a tárgyalóteremben. Bejönnek az esküdtek. Fel kell állni. A lány megérinti a kliense karját. Smile, though your heart is aching Egy zsebkendőt szorongat, de vajon vannak még könnyei? Az ügyvédnő mindenesetre nem látta a saját könnyei miatt.
We, the jury found the defendant in the above entiteld case NOT guilty.

A nő zokogásban tört ki. A kutya odament hozzá, és képen nyalta. If you smile/ Through your fear and sorrow Visszaemlékezett a férfi reakciójára, ahogy átölelte őket, majd azt ismételgette:
- Köszönöm. Köszönöm mindannyiótoknak.

Majd a rövid idő a farmon. Michael szörnyen nézett ki, majd meghasadt a szíve, és csak remélni tudta, hogy vigyáznak rá. Milyen fájdalmas dolog lenne, ha egy annyi küzdelemmel kiharcolt felmentés után már soha nem lenne a régi. Akkor a vád nyert volna. Susan kezében tartotta a csészét, mélyen beszívta a jázminvirág és fekete tea keverékéből főzött italt. Valahogy a Távol-Kelet érződött belőle, és ez mindig megnyugtatta. Lótuszülésben ült, kezdett megnyugodni, de még mindig folytak a könnyek az arcán. Egy férfiért, akit alig ismert. Sok millió rajongóért, akiket még csak nem is látott. Három gyerekért, akiket aligha tudtak megkímélni ettől a kegyetlenségtől. Eszébe jutott Parissal való beszélgetése. Valamikor május elején lehetett. Csak hét éves, de mennyire érett. Sajnálta a kislányt, de egyszersmind csodálta is:
- Te is a papa egyik ügyvédje vagy, ugye? Segítesz neki, ugye? Mivel vádolták meg? És miért?
- Ó, kicsim. Igen, ügyvéd vagyok. Igen, mindent megteszek, hogy segítsek. És.. Öö... Sajnos nem válaszolhatok, mert köt az ügyvédi titkoktartás.
Szerencsére pont ekkor belépett Michael, Mez és a nevelőnő. Szerencsére, mert ezt senki sem vette volna be, talán még a lányka öccse sem. De Susan úgy érezte, ez a fajta felvilágosítás nem az ő feladata. Az lesz a legkevésbé fájdalmas mindkettőjük számára, ha a férfi meséli el a lányának a történetet.
- Ugye nem zavart a lányom? – kérdezte a védence.
- Nem, tündéri kislány.
És persze magáért is könnyezett. Talán igaza volt Meznek, hogy féltette. Túlságosan sok mindent tudott a védencéről, amit az nem feltétlenül akarna egy nővel megosztani. És túlságosan megalázták előtte. Gondolataiból is elengedte a férfit, boldogságot és nyugalmat kívánva neki. You'll find that life is still worthwhile/ If you'll just Smile Felhörpintette a maradék teát, elfújta a gyertyákat, majd az órára nézett: 02:21. Olyan könnyű volt az álma, mintha angyalporral hintették volna be.

3.
Az ügyvéd is nyugtalanul aludt. Kimerítő nap állt mögötte. Sejtették, hogy már nem tart sokáig. A reggel feszült várakozással telt, majd mikor megkapták a hírt, hogy megszületett az ítélet, kapkodás következett. Szólni a többieknek. Felhívni Jacksont. Berohanni a bíróságra. Így ötven fölött is csak be tudott sprintelni időre.
- Igen, bíró úr, az ügyfelem ezekben a percekben indul. Természetesen, be fog érni. És ide jön, nincs semmiféle szökési szándéka menekülési ötlete. Úgy beszéltük meg, hogy folyamatos telefonkapcsolatban leszünk. Várakozhatnánk kint?
Felhívta a SUV telefonját.
- Bízz bennem, minden rendben lesz.
A sofőr folyamatosan tájékoztatta, talán, hogy a várakozás feszültségét csökkentse:
- Kiértünk a főútra.
- Megkaptuk a felvezetőket.
- Keep the faith, Michael! - szólt a férfi a telefonba még utoljára, majd letette.

Egy pillanatra elgondolkodott ezen a hihetetlen karrieren. Magasról nagyot zuhanni/ A szép napok messze tűntek A konvoj megérkezett. Odasiettek a partnerével. Tapintani lehetett a feszültséget, mindenki rendkívül ideges volt. Az egyik testőr odahajolt hozzá:
- Ha nem jó az ítélet, akkor mi berohanunk, és...
- Felejtsd el, erre még gondolni sem szabad. Ő találta ki?
- Nem, dehogy. Említeni sem mert senki olyan lehetőséget, hogy nem mentik fel...
Az épületben szemtelenebbnél szemtelenebb fotósok, míg Michael a biztonsági ellenőrzésen megy át. Jó vicc. El sem bírna egy fegyvert. Csoda, hogy nem csuklik össze. Tömegben egyedül/ Kihűlni belülről Belépnek a tárgyalóterembe. Jönnek az esküdtek is. Ezt az érzést senkinek nem kívánja. How does it feel Felállnak. A nevem lett bélyegem/ Elborít az őrület
- We, the jury found the defendant in the above entiteld case NOT guilty.

Zilálva ébredt fel. Felült az ágyban, az órára pillantott. 02:21. Még jó, hogy most már nem kell háromkor felkelnie. Kavarogtak a fejében a képek. Az ügyfele annyira nem volt magánál, hogy egész teste remegett, és úgy kellett kitolnia a bíróság épületéből. De azért annyira magánál volt, hogy köszönetet mondjon:
- Köszönöm. Köszönöm mindannyiótoknak. - ismételgette.
És persze az elmaradhatatlan integetés a rajongóknak. Soha nem fogja elfelejteni, ahogy megragadta a férfi karját, hogy az érezze, mellette van, és mert félt, hogy összeesik. És ahogy patakzott az arcán a könny. Még hogy nem mutatott érzelmeket! Felizzott benne a gyűlölet a sajtó iránt. Idővel elmúlik. Ahogy ügyfelének a fájdalma is. Jönnek még szép napok Azon gondolkodott, vissza tudna-e aludni, mikor megérezte, hogy a mellette fekvő nő felébredt.
- Nem akartalak felkelteni – fordult a nőhöz.
- Ssss. Mondd el, mi bánt. A Jackson-ügy? De ugye nem bántad meg?
- Nem, nem, dehogy is. Ilyesmi meg se forduljon a fejedben. Ő jó ember, és ártatlan. Csak... Még mindig nem érzem befejezettnek az ügyet. Hülye dolog, de féltem. Nagyon megviselték az utóbbi hónapok, fizikailag és lelkileg egyaránt. Nem tudom, ki tudja-e heverni egyáltalán. Ha nem...
- Azzal rengeteget veszít a szakma. A rajongói. És főleg a gyerekei.
Az ügyvéd mondani akart valamit, de nem tudott megszólalni. Ez a nő annyira egy hullámhosszon van vele. Végignézett rajta. Könnyű, krémszínű szatén hálóing volt rajt, ez kiemelte olajos bőrének sötétségét. Telt ajkai puhák voltak, ahogy hozzáért. Szeme és a haja mint az ében. Fiatalabb, sokkal fiatalabb volt, mint ő. Néha bűnnek érezte magához láncolni, de ha arra gondolt, hogy el kéne engednie – na nem, inkább a halálbüntetés. A nő, érezte a férfiban felgyűlt feszültséget, és mintha kitalálta volna gondolatait, hozzásimult. Nem így kéne megszabadulni a kínzó gondolatoktól, vélte a férfi, de ez a nő... Elvette az eszét. És... Ah, she wants to give it
- Nem akarlak kihasználni, vagy csak használni.
- Nem kegyet adok, vagy kölcsönt.
Just open the door/ And you will see/ This passion burns/ Inside of me * Touch me there/ Make the move/ Cast the spell * Yeah/ She wants to give it * Dare me

Folyt. köv.

6. rész